Csirke Zoltán: Micsoda karácsony

Micsoda karácsony ismét,
inkább fekete, mint fehér
Hosszútűrő sor a Blahán,
talán jut leves és kenyér

Jól öltözött nő és férfi,
ki tudja, honnan jöttek ők
Fókuszálnak a kondérra,
előttük sok az éhező

Mindennapi ígéretek,
hazugságból hiány nincsen
Higgyen bennük, aki még tud,
úgyis mindent lát az Isten.

Csáji Lajos: Ünnepek után

Elmúltak az év végi ünnepek
Szívem telve van nyugodt áhítattal
Az ünnepi hangulat, mi átszőtte napjaim
Emlékei, remélem, még sokáig tartanak

Tűs kéjét szórja már a díszes karácsonyfa
A díszek rajta már nem mutatnak jól
Színes égők fénye tompán hunyorogva
Lekívánkoznak az ernyedő ágakról.

Leszedem hát a díszeket, elteszem egy évre
Gondosan csomagolva a dobozba rakom
A fenyőfa hamvait kiszórom a földre
Fényének egy évre a szívemet kitárom