Eljön a karácsony, mennybe száll az ének,
Drága Máriának s édes Kicsinyének.
Ő ma még csecsemő, de mégis Megváltó.
Nagy szemekkel nézi, ez a világ vádló.
Neki a pásztorok a legfontosabb népek.
Noha ő királyfi, és megváltja e népet.
Neki az állatok most az igaz barátok.
És ha megjönnek a "három királyok".
Neki most a szülők és az anya fontos.
A drága öreg József, az az ősz, bolondos.
De egyszer felnő majd, s korbáccsal kezében
Szétkergeti a pénzváltót a Mennyei Béke.
Mert egyszer király lesz, a világ királya.
És naponta felnéz majd a Világ Urára.
Prédikálja azt, hogy szeretni kell végre.
Mert ez a keresztény ember igaz bére.
És a megbocsátás; szeresd ellenséged.
Ezekért az igékért hullik majd a véred.
Mi mégsem szeretünk, meg sose bocsátunk.
Mégis ünnepeljük e gyönyörű karácsonyt.
Ahol csak csillognak áruk és a pénzek.
És nem a hitről szól a karácsonyi ének.
Noha megszületett a világ Megváltója.
Menjünk inkább síelni és wellness-szállókba.
Mit vegyek hát kedvesemnek, hogy örüljön is végre?
Emberek, karácsony, s hull majd Krisztus vére...
Kellene az ima ma is, nem mulatni éjben.
Égőkkel díszí`tni házunk és a bokrot,
Hanem áldást szólni, és égi malasztot.
Imádkozni azért, hogy megjöjjön a béke,
Hisz hullik hamarosan drága Jézus vére.
Nem a csillogás az, ami minket érez,
Hanem Krisztus keze simogatni képes.
Ne legyen az ünnep tárgyak ajándéka,
Hanem az imával Istennek az útja.
Menjünk szép karácsonyban éjféli misére.
Szívből énekeljük: megszületett végre
Megváltónk, a Krisztus, égnek Fejedelme.
Boldog karácsonyunk csakis így lehetne.
Édes, jó Jézusunk, ládd` ilyen az ember,
Mégis az ajándék a mennyekbe megy fel.
Hő imáink mondják "Kell ott fenn egy ország"
És hogyha lenézel, az ebédeket osztják.
Segít a magyar nép árva éhezőnek,
Tanításod igaz, a szeretet ma győzhet.
Így látom e versben az egész világom.
Legyen ezért boldog és igaz Karácsony...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése